Fájdalom kisokos, avagy a fájdalom 50 árnyalata

Derékfájdalom, McKenzie terápia

Bár azt gondolnánk, hogy a fájdalom egyértelmű, mindenki számára érthető fogalom, ha alaposabban megvizsgáljuk ezt a témakört, már nem is tűnik olyan egyszerűnek.

A cikk címe csak egy kicsit félrevezető, mert ha nem is 50, de a Nemzetközi Fájdalomkutató Egyesület (International Association for the Study of Pain) 34 fájdalommal, illetve különböző fájdalomélményhez vezető mechanizmussal kapcsolatos jelenséget definiál. Az alábbiakban közérthető példákkal szemléltetve mutatom be a főbb kifejezéseket és mechanizmusokat.

Mit is jelent az, hogy 'fájdalom'?

Talán abban mindenki egyetért, hogy a fájdalom egy kellemetlen érzés, amelyhez bizonyos érzelmek is társulhatnak, mint pl. a félelem, vagy a frusztráció. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy a fájdalom mindig egy személyes tapasztalat, és ezt tiszteletben kell tartanunk. Más szavakkal, ha valaki arról számol be, hogy fáj valamije, azt egy kívülálló nem írhatja felül, nem vonhatja kétségbe, hiszen nem érzi azt, amit a másik személy érez.

Mindenki másképp éli meg a fájdalmat

A fájdalom élménye egyénenként nagyon eltérő lehet, hiszen különböző tényezők befolyásolhatják annak mértékét.

Egyrészt biológiai, fizikális tényezők – pl. ha eltörjük a karunkat, az várhatóan jobban és tovább fáj, mintha csak beverjük a könyökünket az ajtóba.

Másrészt pszichológiai/pszichés tényezők – pl. ha eleve rossz hangulatban vagyunk, akkor a fájdalmat is intenzívebbnek élhetjük meg.

Harmadrészt, szociális tényezők – pl. ha nincsen egy támogató közeg körülöttünk (család, barátok), a fájdalom is sokkal ijesztőbb lehet számunkra.

Összefoglalva tehát a fájdalom mértékét, illetve a fájdalomhoz való hozzáállásunkat, megküzdési stratégiáinkat nem csak fizikális tényezők befolyásolják (mint pl. a szöveti károsodás mértéke). A fájdalomélmény egy összetett, egyénenként változó jelenség, és ezt a fájdalommal élők kezelésében mindig szem előtt kell tartanunk.

Az alábbiakban a derékfájás példáján keresztül mutatok be 3 alapvető fájdalomtípust. Fontos azonban hangsúlyoznom, hogy a derékfájás, illetve a derékból (ágyéki/lumbális gerincből) eredő tünetek nagyon változatosan jelenhetnek meg. A következő példák nem merítik ki az összes lehetőséget.

A fájdalom arcai

Az alábbiakban 3 különböző fájdalommechanizmussal (fájdalomhoz vezető folyamattal) ismerkedhetünk meg. Ne felejtsük el azonban, hogy mindezek keveredhetnek is egymással, tehát ha fáj valamink, elképzelhető, hogy többféle mechanizmus áll ennek hátterében.

1. Derékfájdalom

Tünetek

Ebben az első esetben az egyetlen tünet a derékfájás. Ez lehet szimmetrikus a gerinc mellett, lehet, hogy az egyik oldalon jobban fáj, mint a másikon, de akár jelentkezhet csak az egyik vagy a másik oldalon is. Sőt, mindez változhat is a napok, hetek folyamán.

A tünetek viselkedése

A fájdalmat befolyásolhatják bizonyos testhelyzetek vagy mozgások: például minél többet ül az ember, annál rosszabb, sétával viszont enyhül a fájdalom. Nehézkes és fájdalmas lehet az előrehajlás vagy a felegyenesedés is.

Mi a gond?

Ezek a panaszok arra utalnak, hogy a gerinc struktúrájában valami megváltozott, valami nem működik rendesen, “nincs a helyén”. Lehet ez a valami a csigolyák között elhelyezkedő porckorong például, de nem feltétlenül. Sőt, sokszor nem is tudjuk pontosan megállapítani a probléma forrását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tudnánk kezelni a fájdalmat (lásd alább).

Mivel megbomlott a rend, a szövetek nem a normális állapotukban vannak, szöveti károsodás, illetve annak veszélye állhat fenn. Ezt hivatottak jelezni a testszerte található fájdalomérzékelő idegvégződések (nociceptorok), amelyek aktivizálódnak a (fenyegető) káros behatások miatt. Ilyenkor nociceptív fájdalomról beszélünk.

2. Derékból eredő, lábba sugárzó fájdalom

Tünetek

A legerőteljesebben a comb és/vagy a vádli fáj. Sokszor ez egy állandó, a nap minden percében érezhető, erős fájdalmat jelent. Társulhat hozzá zsibbadó, vagy bizsergő érzés is, olykor bizonyos izmokat is gyengébbnek érezhet az ember (pl. nehezebben emeli meg a lábát járásnál).

A tünetek viselkedése

Folyamatos, erős fájdalom a lábban, mely nem igazán enyhül semmilyen helyzetben. Sőt, a mozgás sokszor csak ront a panaszokon. Gyakran éjszaka sem tud rendesen pihenni az ember a fájdalomtól. (Mindezeket a panaszokat megelőzhette egy derékfájós időszak, amely mostanra enyhült.)

Mi a gond?

Ezek a tünetek arra utalnak, hogy porckorongsérv alakult ki, és ez egy ideggyöki gyulladást váltott ki (isiász/ülőideg gyulladás). Tehát magában az idegszövetben következett be károsodás, és az ideg fájdalommal, illetve a normálistól eltérő érzetekkel reagál (pl. zsibbadás, bizsergés). Az ilyen típusú, tehát az idegek károsodásából származó fájdalmat neuropátiás fájdalomnak nevezzük.

3. Kiterjedt deréktáji fájdalom, amelyre látszólag nincs magyarázat

Tünetek

Régóta (több mint 3 hónapja) tartó, nagy területen jelentkező derék-, illetve hátfájás.

A tünetek viselkedése

A fájdalom nem köthető bizonyos mozgásokhoz, vagy testhelyzetekhez. Tulajdonképpen a legártatlanabb hétköznapi mozgások, behatások is indokolatlanul hosszan tartó és fokozott fájdalmat okozhatnak (pl. cipő bekötése, de akár az érintés is). A panaszok a mindennapi életben, munkavégzésben is akadályozhatják az embert, ráadásul úgy tűnhet, hogy semmilyen magyarázata nincs a fájdalomnak. Mindez kétségbeeséshez, szorongáshoz vezethet.

Mi a gond?

Az ilyen jellegű eseteknél jellemző, hogy hiába megy el orvoshoz az ember, hiába veti alá magát alapos kivizsgálásoknak, semmilyen strukturális, fizikális elváltozás nem található, ami a tüneteket magyarázná.

Ennek az az oka, hogy a probléma hátterében a központi idegrendszerben bekövetkezett változás áll. Tehát a központi idegrendszer érzékennyé válik, ami azt jelenti, hogy a nociceptív (fájdalomérzékelő idegvégződések) aktivitása megváltozik, azok túl érzékenyen reagálnak a külső behatásokra. Ennek eredményeképpen tényleges szöveti károsodás, megbetegedés nélkül, normális ingereket is fájdalomként értelmezhet az idegrendszer. Ez a neuroplasztikus fájdalom, vagy centrális szenzitizáció jelensége, ami krónikus elsődleges fájdalomhoz vezethet.

Fontos azonban, hogy komolyan vegyük a betegek panaszait és felismerjük az ilyen jellegű fájdalmat is, hiszen enélkül a megfelelő kezelés sem lehetséges!

A mozgásszervi fájdalom további mozgatórugói

Az egész témakört bonyolítja, hogy a fenti folyamatok nem mindig ilyen szépen, elkülönülten vannak jelen, van hogy többféle folyamat áll a fájdalomélmény mögött.

Továbbá, ahogy azt a cikk elején is írtam, bizonyos tényezők befolyásolhatják, hogy az egyén hogyan éli meg a fájdalmat, illetve hogyan tud megküzdeni azzal. Ilyen tényező például a félelem. Egyrészt ez egy természetes velejárója a fájdalomnak, hiszen az ember nem tudja, hogy mi történik a testével. Másrészt ugyanakkor a félelem hosszú távon fenntarthatja a problémát, ha miatta az ember egyre kevesebb dolgot mer csinálni, egyre több aktivitást elkerül. Az érzelmek, mint például a szorongás, depresszív hangulat szintén akadálya lehet a gyógyulásnak, ahogy a passzív hozzáállás is a beteg részéről: pl. ha úgy érzi, hogy ő semmit nem tehet a gyógyulása érdekében.

Mi tehát a teendő?

Hogyan kezelhető a (rejtélyes derék)fájdalom?

A legfontosabb alapfeltétele a megfelelő kezelésnek a fájdalomhoz vezető okok beazonosítása. Bár a fent leírtakból következően ez nem mindig egyszerű, egy jól képzett szakember az alapos kikérdezést és betegvizsgálatot követően képes erre.

Ezek után, ha tisztáztuk az okokat, akkor már kezelni is tudjuk a problémát.

Gyógyítás mozgással

Az első példában szereplő esetben a derékfájást valamilyen szöveti károsodás, vagy annak veszélye okozza – ilyenkor ún. nociceptív fájdalomról beszélünk (lásd feljebb). A fájdalom viselkedését elemezve azt találjuk, hogy bizonyos mozgások, testhelyzetek következetesen rontanak a panaszokon, míg mások enyhülést hoznak.

A célunk tehát, hogy megtaláljuk azt a leghatékonyabb mozdulatot, ami helyreállítja a rendet a gerincnél, és ezáltal megszünteti a fájdalmat.

Gyógyítás Gyógyszeres kezeléssel

A második példában az ideggyök gyulladásával is társul a probléma (isiász), neuropátiás, lábba sugárzó fájdalmat alakítva ki. Ilyenkor kezdetben a gyógyszeres kezelés lehet a megoldás, amely hatékonyan képes csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat. Csakis miután ez megtörtént, próbálhatjuk meg mozgással tovább csökkenteni a panaszokat. Amíg a gyulladás az elsődleges probléma, addig a mozgással csak fokozhatjuk a fájdalmat.

Összetett kezelés

A harmadik példában krónikus elsődleges derékfájással van dolgunk, ahol nem található semmilyen fizikális elváltozás, ami a tüneteket magyarázná. Más szavakkal, tulajdonképpen nem kellene, hogy fájjon az ember dereka, de mégis fáj. Sőt, ez a fájdalom hosszú távon akadályozhatja a mindennapi életvitelt, és jelentős szorongást, kétségbeesést válthat ki a betegben.

Mivel a “hiba” a központi idegrendszerben van, amely alapvetően ártalmatlan ingereket is károsként, és ezáltal fájdalmasként értelmez, a kezelésnek is azt kell megcéloznia. Lényegében a (központi) idegrendszert kell újratanítani, hogy a normális ingereket ne értelmezze fájdalomként. Ezáltal a beteg mozgástól való félelmeit is le tudjuk építeni, mivel megtanul újra megbízni a saját testében.

Az ilyen esetekben azonban sokszor a kezelésnek is összetettnek kell lennie, hiszen a társuló pszichés, érzelmi oldallal is elengedhetetlenül foglalkozni kell. Előfordulhat tehát, hogy több szakembert is be kell vonni a folyamatba a sikeres kezelés érdekében.

Nem csak a fizikai fájdalmat, hanem az egyént mint egészet kell kezelni

Végezetül fontos még egyszer kihangsúlyozni, hogy a pszichés és szociális tényezők (pl. a félelem vagy a támogatás hiánya) nem csak a krónikus elsődleges fájdalomhoz, hanem bármelyik fájdalommechanizmushoz társulhatnak.

Egy jó szakember tehát nem csak a fizikális tényezőket gyógyítja, hanem – amenyiben jelen vannak – felismeri, és kezelésbe veszi ezeket az egyéb befolyásoló tényezőket is. Ezek a következők lehetnek például: félelem, (túlzott) aggodalom, téves hiedelmek (pl. a fájdalom mindig káros), szorongás, támogatás hiánya, vagy éppen túlzott gondoskodás a beteg környezetében. Mindezen tényezők ugyanis hozzájárulhatnak a fájdalom fenntartásához, illetve a gyógyulás akadályát is képezhetik. Következésképpen elengedhetetlen, hogy az egészségügyi szakemberek foglalkozzanak ezekkel a fájdalom kezelése során. Csakis így lehet a terápia betegközpontú és sikeres!

Források:

Nicholas, M., Vlaeyen, J. W. S., Rief, W., Barke, A., Aziz, Q., Benoliel, R., Cohen, M., Evers, S., Giamberardino, M. A., Goebel, A., Korwisi, B., Perrot, S., Svensson, P., Wang, S.-J., Treede, R.-D., & The IASP Taskforce for the Classification of Chronic Pain. (2019). The IASP classification of chronic pain for ICD-11: Chronic primary pain. Pain, 160(1), 28–37.

Terminology | International Association for the Study of Pain. (n.d.). International Association for the Study of Pain (IASP). Retrieved 23 April 2023,

Walton, D. M., & Elliott, J. M. (2018). A new clinical model for facilitating the development of pattern recognition skills in clinical pain assessment. Musculoskeletal Science and Practice, 36, 17–24.