fizioterápiás kezelés

A kezelés menete

A fizioterápiás kezelési folyamat egyénre szabottan zajlik, melynek során az első alkalommal a probléma okának a feltárása történik. A fizikai problémán kívül figyelembe veszem annak hatását a páciens életére is, így egy komplex, úgynevezett bio-pszicho-szociális megközelítést alkalmazok. A terápia a beteg céljainak megfelelően kerül felépítésre, és közös döntéshozatalon alapul. A beteg részletes kikérdezése (kórtörténet-felvétel), az alapos fizikális vizsgálat és a jó terápiás kapcsolat biztosítja, hogy a fizioterápiás kezelés egyénre szabott és hatékony legyen. Célom, hogy a páciens minél gyorsabban meggyógyuljon, és tőlem, mint terapeutától függetlenné váljon.

Beteg érkezése

Kórtörténet felvétele

A probléma kialakulásának, viselkedésének, és eddigi alakulásának részletes körbejárása.

Klinikai vizsgálat

Előzetes csoportba sorolás/osztályozás

Aktuális alcsoport meghatározása, amelybe a beteg problémája tartozik. Ez alapján a beteg problémájának megfelelő kezelés meghatározása.

Kezelési stratégia

A beteg problémájának megfelelő fizioterápiás kezelés megbeszélése.

A beteg tájékoztatása a vizsgálat eredményeiről, következtetéseiről és a kezelési javaslat megtétele.

Kontrollvizsgálatok

A csoportba sorolás megerősítése vagy elutasítása. A reakciók és kontrollvizsgálati eredmények alapján a jelenlegi fizioterápiás kezelés folytatása vagy megváltoztatása.

Elbocsátás

Az osztályozás és a problémának megfelelő fizioterápiás kezelés megerősítése.

A beteg még fennálló kétségeinek és kérdéseinek megbeszélése. Meggyőződés arról, hogy a beteg képes a sikeres kezelés folytatására, illetve a beteg ebben való támogatása.

kezelések

McKenzie terápia

Mechanikai Diagnózis és Terápia – MDT

A Mechanikai Diagnózis és Terápia McKenzie módszere a gyógytorna-fizioterápia területén, a mozgásszervi betegségek kezelésében a legnagyobb szaikrodalmi támogatottsággal rendelkező rendszer. Betegvizsgálati protokollja bizonyítottan megbízható, ahogy kezelési hatékonyságát is számos kutatás támasztja alá.

Bár a köztudatban a gerincproblémák kezelésével kapcsolódik össze, a McKenzie terápia a végtagok problémáinak esetében is hatékony segítséget nyújthat. Nem csak a derék-, illetve nyakfájdalom kezelésében, de a csípő, térd, boka, váll, könyök és a csukló-kéz ízületek fájdalmát is hatékonyan tudja enyhíteni, illetve megszüntetni.

Az izmok és az inak problémáinak, elváltozásainak (pl. teniszkönyök, Achilles-ín fájdalom) kezelésére is alkalmas. A McKenzie módszer sikeresen alkalmazható a mechanikai eredetű mozgásszervi problémák kezelésében.

A McKenzie módszer az ún. aktív terápiák közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a páciens nem csupán passzív befogadója a döntően a gyógytornász által végzett technikáknak, eljárásoknak, hanem aktív, felelősségteljes résztvevője a terápiás folyamatnak. Fontos, hogy a betegek felismerjék, hogy megfelelő információk és útmutatás birtokában ők maguk is hatékonyan tudják befolyásolni a problémájukat. Mindehhez elengedhetetlen, hogy a beteg megértse mi a problémája, mit és miért kell csinálnia, merjen kérdezni, és részese legyen az őt érintő döntéseknek. A hatékony terápia tehát a célzott gyakorlatokon kívül a folyamatos és kölcsönös kommunikációra, betegoktatásra és közös döntéshozatalra épül. Ezáltal a beteg a lehető leggyorsabban függetlenedni tud a terapeutától, és saját kezébe tudja venni a probléma megoldását. 

A McKenzie módszer további jellemzője, hogy az ún. klasszifikációra épülő terápiák közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő tünetek és a fájdalom viselkedése alapján a betegek jól körülhatárolható csoportokba sorolhatóak, és a megfelelő, optimális kezelés meghatározása ezen klasszifikáció alapján történik. Az egyes csoportok meghatározásához ismételt mozgásokat alkalmazunk, tehát szisztematikusan teszteljük a fájdalom, és a tünetek mechanikai terhelésre adott reakcióját. Fontos továbbá, hogy bár a McKenzie módszerben is vannak manuális technikák (amelyeket a terapeuta végez), azokat csak szükség esetén alkalmazzuk. Például, amikor a beteg az aktív gyakorlattal önállóan nem képes a probléma csökkentéséhez elengedő erőt kifejteni, vagy ha az aktív mozgás túl fájdalmas. Mindazonáltal, amint elértük, hogy a beteg önállóan is képes legyen végrehajtani a számára hatékony gyakorlatot, nem alkalmazunk további manuális technikát. Mindez szintén a beteg terapeutától való függetlenné válását segíti.

Mulligan manuálterápia

A Mulligan-féle manuálterápiás koncepció egyedisége abban rejlik, hogy az ízületi mobilizációt aktív mozgásokkal köti össze, ezáltal segíti a fájdalom csökkentését és a funkció helyreállítását. Tehát a terapeuta által alkalmazott erőket kombinálja a beteg aktív mozgásaival. Ez a szemlélet jól illeszkedik a McKenzie módszer megközelítéséhez, illetve a friss nemzetközi irányelvekhez, amelyek szerint a mozgásszervi problémák esetében a terápia során az aktív mozgásokat kell előnyben részesíteni. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a manuálterápiás eljárásokat csak az aktív terápia kiegészítéseként érdemes használni.

Rehabilitáció

Műtét és sérülés utáni rehabilitáció

(Sport)Sérülések

  • izomhúzódások: pl. combhajlító izom (hamstring)
  • szalagsérülések: leggyakrabban térd és boka esetén
  • ficamok: pl. boka
  • túlterhelésből eredő panaszok: pl. ínak és porcok problémái

Műtétek

  • térd elülső keresztszalag pótlás
  • térd meniscus (gyűrűporc) műtéte
  • gerinc-, gerincsérv/porckorongsérv műtét
  • Achilles-ín varrat
  • vállműtét

Akár műtét, akár sérülés az oka annak, hogy a normális szöveti struktúra megbomlik, a gyógyulás folyamata ugyanaz. Bár a különböző szövetek eltérő ütemben gyógyulnak, általánosságban a szöveti gyógyulást három, egymással átfedésben lévő szakaszra oszthatjuk: 

1) gyulladásos fázis: a sérülést követő első pár órában kezdődik és általában a sérülést követő pár napig tart. A gyulladás egy normális és szükséges reakció a sérülésre, amely felkészíti a sérült területet a gyógyulásra. 

2) proliferációs fázis: a sérülés utáni 2-3. naptól kb 2-3 hétig tart. Ebben a szakaszban történik a struktúra újjáépítése, a hegszövet kialakulása. 

3) remodellációs fázis: a sérülés utáni első pár hétben elkezdődik, és  6 hónapig, vagy akár 1 évig is eltarthat. Ennek a szakasznak a lényege, hogy a kezdeti hegszövet a megfelelő minőségű és funkciójú végső szövetté alakuljon. Tehát ilyenkor történik a szövet végső struktúrájának a kialakulása. Ahhoz, hogy ez a lehető legoptimálisabban történjen, a szöveteknek megfelelő infromációra van szükségük. Ez azt jelenti, hogy megfelelő terheléseknek, mozgásoknak kell kitennünk a gyógyuló szövetet, amelyek irányítják, hogy milyen erőkkel szemben kell annak ellenállóvá válnia. 

Fontos tudnunk, hogy a gyógyulást gyorsítani nem, csak támogatni és optimalizálni tudjuk. A rehabilitáció során a célunk, hogy az újonnan kialakuló szövet megfelelően erős és rugalmas legyen, és hogy a funkció helyreállítása a beteg céljainak megfelelően történjen – legyen szó akár a mindennapi tevékenységek, feladatok ellátásáról, vagy hobbi- illetve versenysportról.

A rehabilitáció során a legújabb nemzetközi protokollokat és irányelveket követem a szöveti gyógyulás fázisainak a figyelembevételével.

Miben Segítek?

Akut és krónikus fájdalmak

Udvardi anna Gyógytornász-Fizioterapeuta akut és krónikus fájdalmak kezelése

Mozgásszervi problémák (pl. ízület, izom, ín). A legtöbb mozgásszervi probléma mechanikai eredetű, azaz bizonyos mozgások és testhelyzetek befolyásolják a tünetek viselkedését. A kezelés lényege, hogy megtaláljuk azt az egyénre szabott stratégiát, kezelési tervet, amely hatékonyan segít az adott probléma megoldásában, bármely ízület, illetve testtáj esetén.

Derékfájdalom

A derékfájás nagy arányban jelenik meg a mozgásszervi problémák között: az emberek kb 65%-a tapasztal legalább egy fájdalmas epizódot egy adott évben.

A derékfájás tipikusan epizodikus jellegű, ami azt jelenti, hogy a fájdalmas időszakok jönnek-mennek, rendszeresen visszatérnek. Idővel azonban egyre súlyosbodhat a tünetek megjelenése. Többnyire akkor szoktak a páciensek nálam jelentkezni, amikor egyszer csak nem múlik el pár nap után a fájdalom, ahogy az korábban megszokott volt, vagy esetleg már a lábba is sugárzik a fájdalom. A jó hír, hogy mindezek a panaszok sikeresen kezelhetők aktív terápiával, melyek közé a McKenzie módszer is tartozik, és bizonyos alapelvek betartásával az újrakialakulás kockázata is csökkenthető. 

Az egészségügyben általánosan bevett szokással, és a köztudattal ellentétben fontos tudni, hogy derékfájdalom esetén legtöbbször nem szükséges rögtön képalkotó (pl. röntgen, MR) vizsgálatot végezni. Ennek az az oka, hogy a képalkotókon látott ún. degeneratív elváltozások (öregedéssel járó folyamatok), porckorongon látott strukturális eltérések (pl. kiboltosulás, sérv) nem feltétlenül függenek össze szorosan a derékfájdalommal, illetve a derékból eredő egyéb panaszokkal. Azaz, tünetmentes, egészséges egyéneknél ugyanúgy megtalálhatóak ezek az elváltozások. Továbbá az is előfordul, hogy valakinek fáj a dereka, és az MR mégse mutat semmilyen eltérést, ami magyarázná a tüneteket. Mindebből kifolyólag óvatosan kell eljárnunk a képalkotókon látott elváltozások és a beteg panaszai közötti ok-okozati összefüggések megállapításában. Fontos információ továbbá, hogy az esetek legnagyobb részében a képalkotó vizsgálatok nem is segítik a kezelés menetét, nincsen klinikai hasznuk, viszont negatívan befolyásolhatják a beteg pszichéjét (pl. félelem, aggodalom kialakulása a megismert elváltozások miatt). Röviden, képalkotó vizsgálat (MR) csak akkor szükséges, ha műtét van tervben, vagy ha felmerül, hogy esetleg valami súlyos betegség áll a tünetek hátterében. 

A strukturális elváltozásokon alapuló diagnózis helyett a derékfájás klasszifikáción alapuló megközelítése ajánlott. A McKenzie módszer is egy ilyen klasszifikáción alapuló rendszer. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő tünetek és a fájdalom viselkedése alapján a betegek jól körülhatárolható csoportokba sorolhatóak, és a megfelelő kezelés meghatározása ezen klasszifikáció alapján történik.

A fent leírtak a derékfájás kezelésére vonatkozó legfrissebb irányelvekkel vannak összhangban.

Brinjikji, W., Luetmer, P. H., Comstock, B., Bresnahan, B. W., Chen, L. E., Deyo, R. A., Halabi, S., Turner, J. A., Avins, A. L., James, K., Wald, J. T., Kallmes, D. F., & Jarvik, J. G. (2015). Systematic Literature Review of Imaging Features of Spinal Degeneration in Asymptomatic Populations. American Journal of Neuroradiology, 36(4), 811–816. https://doi.org/10.3174/ajnr.A4173

Delitto, A., George, S. Z., Van Dillen, L., Whitman, J. M., Sowa, G., Shekelle, P., Denninger, T. R., & Godges, J. J. (2012). Low Back Pain: Clinical Practice Guidelines Linked to the International Classification of Functioning, Disability, and Health from the Orthopaedic Section of the American Physical Therapy Association. Journal of Orthopaedic & Sports Physical Therapy, 42(4), A1–A57. https://doi.org
/10.2519/jospt.2012.42.4.A1

Halliday, M. H., Garcia, A. N., Amorim, A. B., Machado, G. C., Hayden, J. A., Pappas, E., Ferreira, P. H., & Hancock, M. J. (2019). Treatment Effect Sizes of Mechanical Diagnosis and Therapy for Pain and Disability in Patients With Low Back Pain: A Systematic Review. Journal of Orthopaedic & Sports Physical Therapy, 49(4), 219–229. https://doi.org
/10.2519/jospt.2019.8734

Jordon, M. (2021). The Lumbar Spine: Evidence-Informed Physical Therapy Patient Management. Academy of Orthopaedic Physical Therapy, American Physical Therapy Association.

Udvardi anna Gyógytornász-Fizioterapeuta derékfájdalom kezelése
Udvardi anna Gyógytornász-Fizioterapeuta derékfájdalom gyógytorna
Udvardi anna Gyógytornász-Fizioterapeuta rendelő

Nyakfájdalom

Udvardi anna Gyógytornász-Fizioterapeuta naykfájdalom kezelése

A nyakfájdalom, csakúgy mint a derékfájdalom vezető helyet foglal el a mozgásszervi problémák körében: az emberek 48%-a tapasztal nyaki fájdalmat az élete során, míg egy évre vonatkoztatva ez az arány 26%. Továbbá tipikus sajnos a tünetek hosszantartó fennállása is.

Fontos tudni, hogy nem csak helyi, lokális panaszok jelenhetnek meg, hanem fejfájás, illetve karba sugárzó fájdalom is lehet nyaki eredetű.

A nyakfájdalom kezelése, csakúgy mint a derékfájdalom esetében, klasszifikáción alapul. Tehát az első találkozáskor a tünetek és a mozgások szisztematikus elemzése történik ismételt mozgásokkal. Ez az ún. mechanikai terhelés, illetve a panaszok és a fájdalom erre adott reakciója segít kideríteni egyrészt, hogy a páciens panaszai mechanikai eredetűek-e (nyaki problémák nagy része), másrészt, amennyiben igen, hogy a mechanikai problémák melyik csoportjába tartozik a McKenzie módszer rendszerében. A hatékony és célzott kezelés az adott kalsszifikációra épül, hiszen a tünetek viselkedése alapján meghatározott minden egyes csoport más-más stratégiát, megközelítést igényel. Tehát az előzetes csoportba sorolás a kezelés hatékonyságát növeli.

A nyaki problémáknál is érvényes, hogy általánosságban nem szükséges képalkotó (pl. MR) vizsgálat a panaszok sikeres kezeléséhez. A képalkotókon látott strukturális elváltozások ugyanis egészséges, tünetmentes embereknél is megtalálhatóak: egy tanulmány 1211 tünetmentes egyént vizsgált, és 87,6%-uknál találtak porckorong kiboltosulást. Mindebből következik, hogy a strukturális eltérésen alapuló, ún. pato-anatómiai diagnózis nem segíti elő a kezelés menetét. A képalkotókon látott elváltozások helyett a beteg panaszait, a beteg által mutatott klinikai képet, továbbá a teljes embert, annak félelmeivel és aggodalmaival együtt kell kezelnünk.  A fent leírt McKenzie-féle klasszifikációs rendszer, illetve a módszer maga ezen elvek mentén tud sikeres megoldást nyújtani.

Nakashima, H., Yukawa, Y., Suda, K., Yamagata, M., Ueta, T., & Kato, F. (2015). Abnormal Findings on Magnetic Resonance Images of the Cervical Spines in 1211 Asymptomatic Subjects: Spine, 40(6), 392–398. https://doi.org/10.1097/
BRS.0000000000000775

Robertson, E. K., & Derrick, M. K. (2021). Cervical Spine: Evidence-Informed Physical Therapy Patient Management. Academy of Orthopaedic Physical Therapy, American Physical Therapy Association.

Vállfájdalom

Udvardi anna Gyógytornász-Fizioterapeuta vállfájdalom kezelése
Udvardi anna Gyógytornász-Fizioterapeuta vállfájdalom kezelése

Mivel a váll fájdalma a nyaki gerincből is eredhet, a vizsgálat elsődleges célja, hogy megállapítsuk a probléma forrását. Amennyiben kizártuk a nyaki eredetet, a vállízület különálló vizsgálatára kerül sor. 

Csakúgy mint a gerinc és a térd problémáinál, a vállízületi fájdalmak, panaszok esetében sem szabad elsődlegesen a képalkotó (pl. MR, röntgen, ultrahang) eredményeire hagyatkozni. Ennek oka, hogy az erre vonatkozó kutatások gyenge összefügéseket találtak a képalkotón látott elváltozások és a tünetek között. A váll esetében az egyik gyakori, pusztán képalkotó eredményekre alapozott diagnózis az ún. rotátorköpeny izomzat, vagy ín problémája, szakadása. Ez a jelenség azonban tünetmentes embereknél is megtalálható, tehát nem feltétlenül jelzi a probléma, a fájdalom valódi okát. 

A klasszifikáción alapuló McKenzie módszer a vállfájdalmak esetében is a beteg tüneteire, a fájdalom viselkedésére fókuszál, tehát a klinikai képet, és a pácienst helyezi a középpontba. Az alapos kórtörténet felvétel és a fizikális vizsgálat segíti a megfelelő klasszifikáció (csoportba sorolás) megállapítását, és a kezelés ennek megfelelően történik. A McKenzie módszer tehát a vállfájdalmak kezelésében is sikeresen alkalmazható.

Heidar Abady, A., Rosedale, R., Chesworth, B. M., Rotondi, M. A., & Overend, T. J. (2017). Application of the McKenzie system of Mechanical Diagnosis and Therapy (MDT) in patients with shoulder pain; a prospective longitudinal study. Journal of Manual & Manipulative Therapy, 25(5), 235–243. https://doi.org/
10.1080/10669817.2017.1313929

Lin, I., Wiles, L., Waller, R., Goucke, R., Nagree, Y., Gibberd, M., Straker, L., Maher, C. G., & O’Sullivan, P. P. B. (2020). What does best practice care for musculoskeletal pain look like? Eleven consistent recommendations from high-quality clinical practice guidelines: systematic review. British Journal of Sports Medicine, 54(2), 79–86. https://doi.org/10.1136/bjsports-2018-099878

Térdfájdalom

Térdfájdalom Udvardifizio

A térdízületi fájdalom a derékból (lumbális gerinc) is eredhet, ezért fontos, hogy feltárjuk a probléma valódi forrását. Amennyiben a lumbalis gerincet kizártuk, a térdízület vizsgálata következik.

A térdízület a mozgásszervi fájdalmak három leggyakoribb forrásának az egyike a gerinc- és a vállízület mellett. Általánosságban sajnos sokkal több térdműtét történik, mint az klinikailag indokolt lenne. Továbbá, csakúgy mint a gerinc esetében, a térdízületi fájdalomnál sem indokolt minden esetben képalkotó vizsgálat (pl. röntgen, MR). Csak azokban az esetekben szükséges az ilyen vizsgálatok elvégzése, amikor 1) súlyos patológiai elváltozásra gyanakszunk, 2) a probléma nem vagy rosszul reagál a konzervatív kezelésre, illetve ha 3) a képalkotó eredménye nagy valószínűséggel megváltoztatja a kezelés menetét. Általánosságban azonban az alapos fizikai vizsgálat elvégzése, a betegoktatás és az aktív, konzervatív (nem műtéti) terápia előnyben részesítése javasolt térdízületi panaszok esetében. A McKenzie módszer mindezen elemeket tartalmazza, és sikeresen alkalmazható a fájdalom csökkentésére és a funkció javítására még olyan páciensek esetében is, akiket térdízületi kopással (osteoarthritis, osteoarthrosis) diagnosztizáltak.

Udvardi anna Gyógytornász-Fizioterapeuta kezelő

Lin, I., Wiles, L., Waller, R., Goucke, R., Nagree, Y., Gibberd, M., Straker, L., Maher, C. G., & O’Sullivan, P. P. B. (2020). What does best practice care for musculoskeletal pain look like? Eleven consistent recommendations from high-quality clinical practice guidelines: systematic review. British Journal of Sports Medicine, 54(2), 79–86. https://doi.org/10.1136/bjsports-2018-099878

Rosedale, R., Rastogi, R., May, S., Chesworth, B. M., Filice, F., Willis, S., Howard, J., Naudie, D., & Robbins, S. M. (2014). Efficacy of Exercise Intervention as Determined by the McKenzie System of Mechanical Diagnosis and Therapy for Knee Osteoarthritis: A Randomized Controlled Trial. Journal of Orthopaedic & Sports Physical Therapy, 44(3), 173–181. https://doi.org
/10.2519/jospt.2014.4791

egyéb ízületek fájdalmai

Csípő, boka, könyök, csukló-kéz

Az első alkalommal egy alapos kórtörténetfelvétel és fizikális vizsgálat történik. Ennek legfőbb célja, hogy megállapítsuk a probléma forrását. Felső végtagi fájdalom (váll, felkar, könyök, alkar, csukló-kéz) esetében ugyanis a nyaki gerincből is eredhetnek a tünetek, míg alsó végtagnál (csípő, comb, lábszár, boka) a lumbalis gerinc lehet a tünetek oka. Ha a vizsgálat során kizártuk a gerincet, mint a fájdalom forrását, a fájdalmas testrész tesztelése következik. Ennek célja, hogy megállapítsuk, mechanikai eredetű problémával állunk-e szemben. Azokat a problémákat nevezzük mechanikai eredetűeknek, amelyek esetében bizonyos mozgásokkal, testhelyzetekkel befolyásolni tudjuk a tünetek viselkedését. Mivel a legtöbb mozgásszervi probléma mechanikai eredetű, célzott, egyénre szabott aktív mozgásterápiával sikeresen kezelhető. 

A leghatékonyabb stratégia megtalálásában a McKenzie módszerben alkalmazott klasszifikációs rendszer nyújt segítséget. Ennek lényege, hogy a tünetek és a fájdalom viselkedése alapján a páciensek problémái jól körülhatárolható csoportokba sorolhatók, és a megfelelő kezelések ezekre a klasszifikációkra épülnek. Minden egyes csoport eltérő megközelítést igényel, és a terápia akkor sikeres, ha kezelés összhangban van az adott klasszifikációval.

Udvardi anna Gyógytornász-Fizioterapeuta egyéb izületek fájdalmai, bokaizület, csípőizület, könyökizület, csuklóizület fájdalmai
Udvardi Anna Gyógytornász-McKenzie Fizioterapeuta egyéb izületek fájdalmai, bokaizület, csípőizület, könyökizület, csuklóizület fájdalmainak kezelése torna

ínproblémák (tendinopathiak)

könyökfájdalom

Achilles-ín

A Achilles-ín probléma nagyon gyakori futók körében. Mint az ínproblémáknál általában, itt is a jól felépített, aktív terápia nyújthat megoldást a problémára. Fontos, hogy folyamatosan figyeljük a fájdalom erősségét, és hogy fokozatosan növeljük a terhelést. Ezen elvek betartásával bizonyos esetekben még a sporttevékenység teljes felfüggesztésére sincs szükség.

Malliaras, P. (2022). Physiotherapy management of Achilles tendinopathy. Journal of Physiotherapy, 68(4), 221–237. https://doi.org/
10.1016/j.jphys.2022.09.010

Silbernagel, K. G., Thomeé, R., Eriksson, B. I., & Karlsson, J. (2007). Continued Sports Activity, Using a Pain-Monitoring Model, during Rehabilitation in Patients with Achilles Tendinopathy: A Randomized Controlled Study. The American Journal of Sports Medicine, 35(6), 897–906. https://doi.org
/10.1177/0363546506298279

teniszkönyök

A teniszkönyök a csuklót mozgató, azt a kézhát felé hajlító izmok ínainak a problémája. A  fájdalom azért a könyöknél tapsztalható (pl. fogáskor), mert ezek az izmok a könyökízülethez közel, a felkarcsontról erednek. Aktív terápiával, azaz ezen izmok optimális és fokozatosan felépített terhelésével a probléma kb. 2-3 hónap alatt rendbe hozható. Az optimális terhelés azt jelenti, hogy míg a terápia során elengedhetetlen a csuklófeszítő izmok, ínak használata, aktivitása, arra is figyelni kell, hogy ne terheljük túl a szöveteket. Tulajdonképpen fokozatos erősítéssel újratanítjuk ezen izmok fájdalommentes működését.

achilles ín fájdalma