Amit a derékfájdalomról tudni érdemes 1.

Derékfájdalom, krónikus fájdalom, McKenzie terápia

Derékfájdalom okai, megelőzése

Ez az írás egy kétrészes cikksorozat első része, melyben a derékfájdalom meghatározása, okai és megelőzése a cikk témája. A második részben pedig a derékfájdalom kezeléséről lesz szó.

A derékfájdalom sajnos nagyon gyakori jelenség. Egy adott évben a felnőtt lakosság több mint harmada (37%-a*) megtapasztalja ezt a problémát. Továbbá, világszerte a derékfájás a vezető oka a mozgáskorlátozottság kialakulásának. Ezen a ponton rögtön érdemes tisztázni, hogy a mozgáskorlátozottság itt nem azt jelenti, hogy kerekesszékbe kerül az ember. Ez a szóhasználat pusztán annyit jelöl, hogy a fájdalom jelentősen korlátozza az egyént a mindennapi életben, munkavégzésben és/vagy sportban.

*ez az érték a mediánt jelöli

Mit nevezünk derékfájásnak? Hogyan viselkedik a derékfájdalom?

A derékfájdalom elnevezés alapvetően egy tünetet jelöl, és nem pedig egy betegséget. A megnevezés pusztán a fájdalom helye szerint történik, tehát ha az alsó bordák és a fenék alja (combtő) közötti területen bárhol jelentkezik a fájdalom, azt derékfájásnak hívjuk.

A derékfájdalom általában epizodikus jellegű, ami azt jelenti, hogy a hónapok/évek során megjelenik pár napra vagy 1-2 hétre, majd magától meg is szűnik, egészen a következő epizódig. Biztos sokaknak ismerős, hogy évente párszor megfájdul, “beáll” a derekuk, de rövid időn belül bármiféle segítség nélkül meg is szűnik a fájdalom.

További jellemzője a derékfájásnak, hogy nagyon változatosan tud viselkedni. Fájhat középen a gerincnél, jobb vagy bal oldalon, törzsben vagy fenékben, illetve egy epizódon belül is változhatnak a tünetek. Előfordulhat, hogy a deréknál kezdődik, majd “lemegy” fenékbe (vagy fordítva), vagy akár oldalt is válthat. Például jobb oldalon kezdődik, aztán “átmegy” balra.

Ez a jelenség sokszor összezavarja a pácienseket, nem értik, hogy mi történik velük. Mindazonáltal ez egy teljesen természetes velejárója a derékfájdalom viselkedésének.

A páciensek legtöbbször akkor fordulnak szakemberhez, amikor az aktuális derékfájós epizód valamiben eltér az előzőektől. Például már nem múlik el magától, nem javul a megszokott időn belül, hanem hetekig gyötri az embert. Vagy már nem csak a deréktájon jelentkezik a fájdalom, hanem lesugárzik a combba, lábszárba is. Mindez nem törvényszerű, hogy bekövetkezik, tehát nem feltétlenül súlyosbodnak a tünetek az idő és az epizódok előrehaladtával.

A derékfájdalom okai

Sajnos az esetek legnagyobb részében nem lehet megállapítani, hogy melyik konkrét struktúra okozza a derékfájást. Mivel a porckorong belső részét és a kisízületek** porcát leszámítva minden szövetnek van fájdalomérző beidegzése (pl. szalag, izom, porckorong külső része, kisízület porcon kívüli része), klinikai vizsgálatokkal lehetetlen elkülöníteni, hogy épp melyik struktúrából származik a fájdalom. Ezen a tényen a képalkotó vizsgálatok (MR, CT, RTG) sem segítenek, mivel az azokon látott elváltozások (pl. porckorong kitüremkedés, kiboltosulás, degeneratív elváltozások) tünetmentes egyéneknél is előfordulnak. Ezek a megállapítások tehát nem feltétlenül szolgálnak értékes információval a fájdalom okának feltárásában, és így a megfelelő kezelést sem feltétlenül segítik elő.

A fenti tények miatt a legtöbb esetben tehát nem-specifikus derékfájásról beszélünk, amikor is a fájdalom oka nem azonosítható be. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne hatékonyan kezelni a problémát – erről a cikksorozat második részében lesz szó.

Előfordulnak olyan esetek is, amikor a derékfájáshoz idegi tünetek is társulnak, tehát valamelyik ideggyök is érintett a problémában. Az ideggyökök a gerinvelőből a csigolyák között lépnek ki, és – a lumbalis, illetve a keresztcsonti szakasz esetén – a láb mozgatásáért, illetve érző beidegzéséért felelősek.

Ha valamelyik ideggyök is érintett, akkor a fájdalom a combban és/vagy a lábszárban jelentkezik. A fájdalom helye – tehát, hogy pl. a comb vagy a lábszár elöl, hátul, kívül vagy belül fáj – jellemzően attól függ, hogy épp melyik ideggyök okozza a problémát. Továbbá, nem csak fájdalom, hanem érzésbeli eltérés is kialakulhat, például bizonyos területe(ke)n zsibbadás (érzéketlenség) vagy bizsergés jelentkezhet. Sőt, ha kellően nagy nyomás van az ideggyökön, akkor ez az izmok beidegzését is befolyásolhatja, ami bizonyos izmok gyengülésében mutatkozik meg. Lehet például nehezített a lábfej megemelése, vagy a lábujjhegyre állás. Ha ilyen tünetet tapasztal, mindenképp forduljon szakemberhez!

**az egyes csigolyák a kisízületeken keresztül kapcsolódnak egymáshoz

Ritka esetek

Végül ritkán (1-2%), de súlyosabb problémák is állhatnak a derékfájdalom hátterében. Ilyen lehet például a daganatos megbetegedés, törés, fertőzéses megbetegedés, vagy a hugyhólyag, illetve a belek megfelelő működéséért felelős ideggyökök károsodása. A súlyos problémákra utaló jeleket (ún. piros zászlókat) egy alapos kikérdezéssel a gyógytornász is azonosítani tudja. Ilyen esetekben azonban rögtön orvoshoz kell továbbutalni a beteget.

A derékfájdalom megelőzése

Sajnos a derékfájdalom kialakulásának a legnagyobb kockázati tényezője az, ha korábban fájt már az ember dereka. Tehát, ha volt már egy derékfájós epizódunk, akkor nagyobb eséllyel fog később egy újabb epizód is kialakulni. További kockázati tényező, ha nem elég aktív az ember, azaz ha nem mozog, sportol rendszeresen. Mindegy, hogy mit, csak mozogjunk!

További rossz hír, hogy nincs bizonyíték olyan hatékony módszerre, amellyel meg tudnánk előzni a derékfájdalom legelső kialakulását (primér/elsődleges prevenció). A legnépszerűbb ajánlások sem rendelkeznek szilárd alapokkal a derékfájás megelőzésének sikerességét illetően. Tehát hiába részesül az ember munkahelyi oktatásban, kerüli el az emelést, szerez be ergonomikus (és drága) székeket, bútorokat, matracot. Nincs kellően meggyőző bizonyíték arra, hogy mindezen stratégiák ténylegesen hatékonyak lennének a derékfájás megelőzésében.

Mit tehetünk tehát, ha már kilakult a probléma? Erről a cikksorozat második részében lesz szó.

Források:

Foster NE, Anema JR, Cherkin D, Chou R, Cohen SP, Gross DP, Ferreira PH, Fritz JM, Koes BW, Peul W, Turner JA, Maher CG; Lancet Low Back Pain Series Working Group. Prevention and treatment of low back pain: evidence, challenges, and promising directions. Lancet. 2018 Jun 9;391(10137):2368-2383. doi: 10.1016/S0140-6736(18)30489-6. Epub 2018 Mar 21. PMID: 29573872.

Hartvigsen J, Hancock MJ, Kongsted A, Louw Q, Ferreira ML, Genevay S, Hoy D, Karppinen J, Pransky G, Sieper J, Smeets RJ, Underwood M; Lancet Low Back Pain Series Working Group. What low back pain is and why we need to pay attention. Lancet. 2018 Jun 9;391(10137):2356-2367. doi: 10.1016/S0140-6736(18)30480-X. Epub 2018 Mar 21. PMID: 29573870.