Porckorongsérv-gerincsérv: nem a méret a lényeg

Porckorongsérv-gerincsérv borítókép cikk

Sokan nagyon megijednek, amikor az MRI kép alapján porckorongsérvet (gerincsérvet) diagnosztizálnak náluk. Ilyen esetekben – főleg, ha jelentős mértékű sérvet állapít meg az orvos – sokszor a (gerinc)műtéttől félnek az emberek, illetve azt szeretnék elkerülni. Szerencsére van egy jó hírem ezzel kapcsolatban, úgyhogy térjünk is rögtön a lényegre: nem a gerincsérv/porckorongsérv mérete határozza meg, hogy szükséges-e a műtét. Ennél sokkal fontosabb tényező az, hogy milyen tüneteket tapasztal az ember.

Vannak ugyanis olyan tünetek, amelyeknél nem szabad várakozni, és sürgős műtéti beavatkozás szükséges. Ezek közé tartozik: jelentős és romló izomerő gyengülés; hólyag-, illetve bélműködés megváltozása, érzészavar a belső combokon-gáttájékon. Amennyiben  a felsorolt, ténylegesen műtétet igénylő tünetek nincsenek jelen, először legalább 6 hétig tartó konzervatív kezeléssel érdemes próbálkozni. Ide tartozik a nem szteroid gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók szedése, a szteroid injekció, és a gyógytorna is.

Nézzük a tényeket!

Egy 2020-as tanulmány azt vizsgálta, hogy van-e összefüggés a porckorongsérv mérete és aközött, hogy szükséggessé válik-e a műtét a tünetek kezelésében. A sérv méretét aszerint határozták meg, hogy a gerinccsatorna területének hány százalékát foglalja el (lásd kép).

A vizsgált 368 páciens mindegyikének lumbális gerincből (derékból) eredő, lesugárzó ideggyöki fájdalma volt, és az MRI alapján porckorongsérvet állapítottak meg náluk. Továbbá, az összes beteg végigment egy legalább 6 hétig tartó konzervatív (nem műtéti) kezelésen. A kutatás során a bevont személyeket minimum két évig követték, hogy meghatározzák, végső soron szükségessé vált-e a műtét a panaszok kezelésében. 

Porckorongsérv-gerincsérv: nem a méret a lényeg

A szerzők vizsgálták egyrészt, hogy a sérv mérete összefügg-e azzal, hogy a betegnél sikertelennek bizonyult a 6 hetes konzervatív kezelés és végül meg kellett műteni (spoiler: NEM). Másrészt összehasonlították, hogy a megműtött, illetve a műtétet elkerülő csoportban van-e különbség a sérv mérete között (spoiler: NINCS).

Elgondolkodtató eredmény, hogy a kétéves utánkövetés alatt a 368 betegből mindössze 32-nél (8,7%) vált szükségessé a műtét. 

Biztató továbbá, hogy a tanulmány eredményei szerint a porckorongsérv átlagos mérete, azaz, hogy a gerincsatorna területének hány százalékát teszi ki (lásd kép), közel azonos volt a műtétet igénylő, illetve a műtétet elkerülő csoportban. Más szóval, a nagyobb méretű sérv önmagában nem jelenti azt, hogy műteni kell. Továbbá, se a porckorongsérv helye (melyik két lumbális csigolya között), se annak mérete nem jósolja meg a konzervatív kezelés sikertelenségét. Tehát, még a nagy méretű sérv is sikeresen kezelhető konzervatívan.

Összefoglalva, porckorongsérv esetén

pusztán az mri képen látott sérv mérete alapján nem lehet meghatározni, hogy szükséges-e a műtét vagy sem.

 Ennek eldöntése az adott egyén aktuális panaszaitól, azok alakulásától, illetve attól függ, hogy hogyan reagálnak a konzervatív kezelésre. 

Forrás: Gupta A, Upadhyaya S, Yeung CM, Ostergaard PJ, Fogel HA, Cha T, Schwab J, Bono C, Hershman S. Does Size Matter? An Analysis of the Effect of Lumbar Disc Herniation Size on the Success of Nonoperative Treatment. Global Spine J. 2020 Oct;10(7):881-887. doi: 10.1177/2192568219880822. Epub 2019 Oct 10. PMID: 32905720; PMCID: PMC7485083.

Hasonló cikkek