Achilles-ín fájdalom - nem csak futókat érinthet

Achilles-ín

Anatómia

Az Achilles-ín a három részből (fejből) álló vádli izomzatot (musculus triceps surae) kapcsolja a sarokcsonthoz. Más szóval a vádli izomzat csontos tapadását az Achilles-ín biztosítja. Működése segíti a lábujjhegyre emelkedést, illetve járás és futás során az elrugaszkodást.

Kiknél alakul ki az Achilles-ín fájdalom és miért?

Bár futók körében gyakori az Achilles-ín fájdalma, a probléma nem csak őket érinti. Többnyire az ín túlterhelése okozza a gondot, mely az ín rendezett szerkezetének károsodásához vezet, ezáltal az kevésbé lesz ellenálló. Túlterhelést jelenthet például ha hirtelen emeljük a hetente megtett kilométerek számát, vagy ha fokozatosság nélkül növeljük az edzés intenzitását. Ilyenkor ugyanis nincs ideje az ínnak alkalmazkodni a fokozott terheléshez, márpedig az izomzathoz képest az ínszövet lassabban képes alkalmazkodni a megnövekedett aktivitáshoz.

Tünetek

A tünetek lokálisak, azaz az Achilles-ín területére korlátozódnak, az ín tapintásra is érzékeny lehet.

Kezdetben enyhébb tünetek jellemzőek, mint például merevség érzés reggelente, illetve pihenés, alvás után, fájdalom a séta vagy a futás elején, ami pár perc után megszűnik (“bemelegedik”). Később a fizikai aktivitást követően órákig, vagy akár napokig is megmarad a fájdalom, és végül már a sportolást is korlátozza a probléma.

Talán egy kis öröm az ürömben, hogy a fájdalmas Achilles-ínprobléma ritkán vezet az ín szakadásához. Kevésbé jó hír, hogy ínszakadás jellemzően tünetmentes Achilles-ínnál fordul elő.

Diagnózis

A legmegbízhatóbb diagnosztikus eszköz a fájdalom előidézése az Achilles-ín terhelése által. Ez lehet ismételt lábujjehgyre állás, ugrálás, de egyénenként változhat a provokatív terhelés jellege és intenzitása.

A képalkotó eljárások diagnosztikus értéke kétséges, hiszen tünetmentes egyéneknél is nagy százalékban (45-51%) megtalálhatóak az ín különböző elváltozásai. Továbbá, ezek az elváltozások még csak nem is feltétlenül jelzik előre egy későbbi probléma kialakulását.

A probléma diagnosztizálásakor fontos az ín aktuális terhelhetőségének a megállapítása: fájdalom erőssége fizikai terheléskor; mennyi ideig tart, amíg enyhül a fájdalom a sporttevékenység befejezése után; illetve milyen erősségű terhelés (pl. lábujjhegyre állás vagy ugrálás) idézi elő a fájdalmat.

Kezelés

A legfontosabb kezelési elv, hogy aktív terápiát alkalmazzunk, azaz egy fokozatosan felépített terhelési programot, mely figyelembe veszi az egyéni probléma, a fájdalom és a sportág/aktivitás jellemzőit, a tünetek viselkedését, valamint a páciens céljait.

A megfelelően adagolt terhelés javítja az ín szerkezetét és mechanikai tulajdonságait, így az újra erőssé és ellenállóvá válik. Ugyanilyen fontos, hogy a beteg megértse a probléma természetét, és azt is, hogy mit és hogyan tehet a gyógyulása érdekében.

Átmenetileg szükség lehet az adott sporttevékenység módosítására is, mint pl. a terhelés csökkentésére (intenzitás és/vagy időtartam), vagy rövid pihenő beiktatására. Utóbbi esetén fontos, hogy csak az űzött sport szempontjából értendő a pihenés, az Achilles-ín megfelelő intenzitású edzése kulcsfontosságú a probléma megoldásában.

További fontos tudnivaló, hogy bizonyos mértékű fájdalom elfogadható a fizikai aktivitás, illetve a rehabilitáció során. Ennek mértékét szakemberrel érdemes megbeszélni.

Gyógyulási idő

Sajnos Achilles-ín fájdalom esetén a gyógyulás hosszú időt vesz igénybe. Az esetek nagy részében – megfelelően felépített mozgásprogrammal – jelentős javulás érhető el 12 hét alatt, de a teljes tünetmentesség elérése akár 6-12 hónapba is telhet. Sajnos azonban az is előfordulhat, hogy még évek múlva is jelentkeznek tünetek.

A rehabilitáció alatt is előfordulhatnak visszaesések, de ez a normális gyógyulási folyamat része.

Források:

De Vos, R.-J., Van Der Vlist, A. C., Zwerver, J., Meuffels, D. E., Smithuis, F., Van Ingen, R., Van Der Giesen, F., Visser, E., Balemans, A., Pols, M., Veen, N., Den Ouden, M., & Weir, A. (2021). Dutch multidisciplinary guideline on Achilles tendinopathy. British Journal of Sports Medicine, 55(20), 1125–1134. https://doi.org/10.1136/bjsports-2020-103867

Malliaras, P. (2022). Physiotherapy management of Achilles tendinopathy. Journal of Physiotherapy, 68(4), 221–237. https://doi.org/10.1016/j.jphys.2022.09.010

Millar, N. L., Silbernagel, K. G., Thorborg, K., Kirwan, P. D., Galatz, L. M., Abrams, G. D., Murrell, G. A. C., McInnes, I. B., & Rodeo, S. A. (2021). Tendinopathy. Nature Reviews Disease Primers, 7(1), 1–21. https://doi.org/10.1038/s41572-020-00234-1